Kiscsécs bemutatása


Kiscsécs története évezredekkel ezelőttig nyúlik vissza, hiszen ez a terület már abban az időben is lakottnak számított. Az első írásos említése viszont csak 1319-ben történt meg, akkor még Chech alakban. Ezenkívül a neve létezett még Kurtacsécs és Possacsécs (első ismert birtokosa, Possai András alapján, illetve a határában elpusztult Árpád-kori településre utalva) alakokban is. A török hódoltság korában elpusztult és csak a XVIII. században települt újjá. A birtokosai között említendők a neves Szepessy, Dőry, Bayai, Fáy és Eötvös családok. A lakosainak életét és gazdálkodását a falu természetföldrajzi környezete határozta meg (mint jelenleg is), ugyanis Kiscsécs a Sajó éles kanyarulata köré települt, mezőségi vidékre, s így a halászat, horgászat, illetve gabonatermesztés, mint ősfoglalkozások jelentették a megélhetést. A XVIII. században saját malommal rendelkezett, illetve a folyón gázló is volt, átkelést biztosítva a túlpartra. Az 1930-as években nevezetes volt a környéki harcsahalászata is. A falu említésre érdemes látványossága a 2009-ben épült római katolikus templom.

Kiscsécs legrégebben fennmaradt lakóházai a hagyományos parasztházak, amelyek örökségi szempontból meghatározók. A népi építészetet évszázados fejlődés jellemezte. A XIX. századot jellemző táji típusok korát a XX. században az integrálódás követte. A népi építészet kezdetben a helyi építőanyagokra támaszkodott, a XX. századtól viszont egyre inkább elérhetővé váltak a kisebb mértékben megmunkált építőanyagok. A lakóházak nagyrészt oldalhatárra épültek, másutt tornác nélkül. A lakóházak építésekor az adott kor igényeit vették figyelembe, így jöttek létre a soros elosztású épületek, melyek kezdetben három-, majd négyosztatú formában készültek. Héjazati anyagként a cserép terjedt el leginkább, amelynek használata már évszazádos hagyományokra vezethető vissza. Továbbá, egykoron a paraszti porta szerves részét képezték a gazdasági épületek, ólak, illetve tárolók.

Már a XVIII-XIX. századi katonai felméréseken is megfigyelhető, hogy Kiscsécs utcahálózata követi a Sajó folyásirányát. Feltehetően a mai Dózsa György utca déli része népesült be először, mellyel az utcahálózat egy L-alakot formált. A benépesülés tovább folytatódott a XIX-XX. században is, amikor a Sajó északi kanyarulatához közelebb eső területek kerültek beépítésre. Jelenleg Kiscsécs zsáktelepülésnek számít, s az épületek a falusias karakterű területen oldalhatárra épültek, valamint sajátos az utcára merőleges elhelyezkedés. Továbbá a község északi részén megfigyelhető a ritkább beépítési mód, ahol a lakóházak csak a Sajó felöli oldalon helyezkednek el. Kisebb teresedés figyelhető meg a Szent Anna templom, valamint a mellette lévő polgármesteri hivatal körül, melyek a Dózsa György utca déli részénél helyezkednek el.

A ma látható, modern stílusú templom közvetlenül a polgármesteri hivatal mellé épült és dr. Ternyák Csaba egri érsek szentelte fel 2009-ben.
/ Forrás: Kiscsécs arculati kézikönyv /
Kezdőlap | Önkormányzat | Dokumentumtár | Projektek | Kapcsolat | Oldaltérkép | Karbantartás